LEZÁRATLAN ÜGYEK II.

- És amint látom béna is vagy, nem tudsz rám lőni? Mi van félsz? Félsz hogy aláírod a végrendeleted? megölsz egy igazság szolgáltatót és tuti hálál, igaz? Pedig már annyi emberrel végeztél a szemem láttára. Na mi van? Húzd meg a ravaszt és vég mindennek. - a keze megremegett és a szívemre célzott. Csak nehogy meggondolja magát és a fejem vegye célba, akkor tényleg vége Mikor jön a segítség? Kimondtam vagy százszor a varázs szót és még mindig semmi? Nem szoktak ilyen pontatlanok lenni. Mostmár kezdek félni.
- Híres utolsó szavak?
- Dögölj meg! - és a szemébe köptem.
- Nem... kellett...volna...te...r*banc... - minden szavának fegyver lövéssel adott nyomatékot, mind a szívemnél talált. A várt hatás viszont elmaradt. Ő csak állt és nézett. Próba ként még 3
golyót belém eresztett. Kifogyott a tár. Most biztonságban vagyok, de hol a segítség?
- Te.. hogy hogy?... Miért vagy még életben? - csodálkozott. - Már rég halottnak kellene lenned.
- Tudom, de mégsem! Csak egy kicsit fájt. Tudod egy lövedék nagyot üt...de 8... - jegyeztem meg mosolyogva. Lépések zaját hallottam. Szóval itt vannak. Ránéztem Ewanre és láttam még mindig nem tért magához az ámulattól. - Rajtad kívül már sokan megpróbálták, egyiknek sem sikerült. Fájdalmas a valóság igaz? - nevettem. tudom nem szép, de most éreztem magam hónapok óta erősnek. Győzelem! Még pár másodperc és mindent elmondhatok.
Ekkor hangos durranás hallatszott, és kívülről betörték az ajtót. Ott álltak akikre vártam,az FBI emberei. fegyver fogtak Ewanre és megbilincselték. Felemelő érzés volt. Megint sikerült! Egy újann gazem,ber a rács mögött! Megint alakítottam! Elém állt az FBI nagyfőnöke Stephan Stevinson és jobbját nyújtotta.
- Éppen időben. - modtamés közben magráztam kezét. - Miért nem jöttek azonnal?